A folyamat szükségletei mint innovációs források (3)

„Az előrejelzésekből világossá vált, hogy minden 17 és 60 év közötti amerikai nőnek telefonközpontosként kellene dolgoznia 1925 és 1930 között …”

„ Szükség törvényt bont.”

Gyakori, hogy egy szervezetben ősidők óta együtt élnek egy problémával, „mindenki tudja”, hogy létezik és senki se tesz ellene…. Ez előny lehet annak, aki észreveszi….

„1909-ben vagy a körül a Bell Telephone System egyik statisztikusa két, tizenöt évre szóló előrejelzést tett közzé: az egyik görbe Amerika lakosságának növekedését mutatta, míg a másik azt ábrázolta, hány telefonközpontos dolgozóra lesz szükség az egyre emelkedő számú telehívások ellátásához. Az előrejelzésekből világossá vált, hogy minden 17 és 60 év közötti amerikai nőnek telefonközpontosként kellene dolgoznia 1925 és 1930 között, ha kézi kapcsolású rendszer továbbiakra is fennmarad.

Két évvel később a Bell mérnökei megtervezték, és üzembe helyezték az első automatikus kapcsoló-központot.”

A szükségletre alapozó újítás öt fontos tulajdonsága:

• valamiért önmagát akadályozó folyamat. Erre példa az előző bejegyzésben bemutatott kikötői rakodás. A hajózás fejlesztése sokáig a hajók fejlesztését jelentette, s egyre nagyobb, erősebb, gyorsabb hajókat építettek. Így a hajók gyorsan értek a kikötőkbe, a rengeteg áruval, ahol egyre több árut kellett ki és berakodni a hajókba. S ez az állásidő a hajótársaságoknak veszteséges idő volt. A még gyorsabb nagyobb hajók tovább növelték ezt a veszteséget. Ezt a problémát oldotta meg a konténeres rakodás.
• egyetlen „gyenge” vagy „hiányzó” láncszem. (a kikötői rakodás)
• pontos célmegjelölés (csökkentsük a kikötőben tartózkodását … napra)
• a megoldás jellemző tulajdonságainak pontos meghatározása.
• általánosan elterjedt nézet, amely szerint kell, hogy legyen egy jobb megoldás.

Megfontolások

• A szükségletet érteni is kell, s nem elég érezni.
• Ha csak értjük a folyamatot, de nincs meg a munkához szükséges tudásunk, akkor nem tudjuk megoldani (hacsak meg nem szerezzük e tudást)
• A megoldásnak figyelembe kell vennie az emberek munkavégzésével kapcsolatos igényeit.

Forrás Peter F. Drucker: Innováció és Vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park könyvkiadó Budapest, 1993.

Néhány kezelendő probléma, amivel már együtt élünk

A nagyvárosokban egy ideig gyorsabban közlekedünk a személyautókkal, mint a tömegközlekedési eszközzel, de az autók megszaporodásával bedugulnak a városok, s gyakran a kerékpár a leggyorsabb eszköz. Mi lehet a megoldás?

A nagyvárosi dugók miatt és a szebb, egészségesebb környezet miatt aki csak teheti kiköltözik a nagyváros mellé a zöldövezetbe. Ha ezt megint túl sokan teszik a munkába ingázás túl sok időt vesz igénybe, s túlzsúfolttá lesz a (korábban még) zöld övezet. Mi lehet a megoldás?

Az internetes levelezés és egyéb kommunikáció egyre kiterjedtebb. Ellepnek a levelek, s túl sokfelé kommunikálunk, gyakran eltérülünk a terveinktől, s semmibe sincs időnk  elmélyedni. Mi lehet a megoldás?

A google segítségével, szinte bármilyen információhoz, tudáshoz gyorsan hozzáférhetünk, ám nincs időnk és kapacitásunk feldolgozni. Mi lehet a megoldás?
Hogy az életünket megkönnyítsük, sokkal többet dolgozunk az életünket megkönnyítő ketyerék megszerzése érdekében. A ketyerék beborítják a bolygót, s egyre nehezebb lesz egészséges környezetet találni. Mi lehet a megoldás?

Aki teheti egyre többet dolgozik, s nő a munka hatékonysága. Egyre kevesebben állítunk elő egyre több árut, amit meg kellene venni egyre több embernek. De a hatékony munka miatt egyre több ember nem kap munkát, s munkajövedelemből nem tudja megvenni azt, amit munkával előállítanak a többiek. Mi lehet a megoldás?