Tudásintenzív világok. Milyen munka társadalmát építjük? 16.

Munka társadalma sokféle van.

Az is egy jellemzője a munkának, hogy milyen tőkével dolgozunk benne.

A háromféle tőke

• anyagi tárgyi;
• információ – tudás;
• értelem,

nyolcféle kombinációjával a munka nyolcféle társadalmát írhatjuk le.

Korábban bemutattam a tudásban szegényebb világokat, most a  tudás-intenzív világokkal folytatódik a sorozat.

A vállalati tőke is e három tőke-összetevőből áll együtt alkotják a vállalat alapvető képességeit.

A vállalat alapvető képessége, több mint a birtokolható termékek, vagy a technológia. Az alapvető képesség inkább ezek forrása. Ezt nem lehet bankba tenni, s nem is tud megjelenni a vállalati mérlegekben. Az alapvető képesség inkább az ezeket megalapozó dolog.

A vállalatok alapvető képességei

A vállalati alapvető képesség C. K. Prahalad koncepciója.  Prahalad a vállalati stratégiai gondolkodás egyik meghatározó alakja, arra utal, hogy a látható szervezeti vagyon mögött van egy láthatatlan. Prahalad munkásságában meghatározó volt annak kutatása, hogy az élenjáró vállalatok miért képesek az élre törni, és sokáig az élen maradni. Jelentős az a felismerése, hogy a sikeres vállalatok eredményes termékei mögött a termékeket létrehozó alapvető képességek vannak. Az igazi versenytényezők nem az eredményekben, hanem az azokat létrehozó alapvető képességekben rejlenek.

Az alapvető képességek inkább a technológiák összehangolásának, tudások összehangoltságát, szerves hálózatát jelentik. E felkészültségháló szüli az alapvető termékeket, s az alapvető termékekből sokféle piaci végterméket lehet előállítani.

A végtermékek változékonyak, az alapvető képesség viszont lassan alakul ki, stabil, ám ezen az alapvető felkészültség-bázison a végtermékek gazdag választéka tud kialakulni. Az alapvető képesség  változatos piacokhoz jelent hozzáférést, e tudás nincs a végtermékekhez kötve, olyan kultúra, amelyre sokféle változatos végtermék gyártható.

Tudás – intenzív világok

A versenyképes szervezeteknek ma már tudás-intenzíveknek kell lenniük.A tőke összetevők különböző kombinációi szerint négy fajtája van e szervezeteknek. Döntse el  az olvasó, hogy amit a közoktatásban és a felsőoktatásban lát, az segíti, vagy nehezíti a tudás-intenzív világok épülését.

5. Technokrácia

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag elidegenedett innováció. T–é–I 

E kombináció alaptendenciáját kifejező alapelv a következő: „Fejleszd a technikát – „okosítsd” a tárgyi-anyagi tőkét!”  

Ez a fejlett ipari társadalmak modellje. Okos emberek, gépek, rendszerek termelik a javakat, s egyre több ember dolgozik az emberek, gépek, rendszerek okosításán. Ma ez a világon az uralkodó modell. Az ilyen munka társadalmát építjük, s ezt az anyagi növekedés miatt érdemes is tovább építeni.

E modellben az elidegenedés bizonyos rétegeknél csökken, mert a munkában egyre több a szükséges tudás, s ez az emberek személyiségében van. E modellben az elidegenedés új formákat ölt, az „elidegenítés” is okosabb rendszereket alakít ki. E modellt bírálja a legerősebben az ökológiai mozgalom. Az elidegenedés, egyre hatékonyabban kiterjed minden élőre, s a bioszféra veszélybe került. Az elidegenedés rendszerét feszegeti a tudásmunka igénye. A tudásmunka igénye pedig kihívás a köz – és felsőoktatás számára. De nem az egyszerű betanított munkára felkészítő, hanem a gondolkodni, problémákat megoldani képes kreatív munkára. Ma nem erre készít fel a közoktatás, és a felsőoktatásnak is csak kis része. Azért is fontos ez, mert a verseny innovációs verseny is, s alkotni sem lehet elidegenedett viszonyok között.

Amit e modelltől tanulni kell:

a rendszerek szervezettségét, problémamegoldó képességét növelni kell

6. Információs társadalom

Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag elidegenedett innováció. t–é–I

Alapelve: „Tanulj, képezz, s kösd össze a szakosodott tudásokat! A növekedés forrása a több „okosság” a technikai rendszerekben.

E prototípus jellemző munkahelye valamilyen kommunikációs eszköz és helyzet körül van, a számítógép előtt, egy értekezleten, meeting teremben, előadóban, TV stúdióban, közvetítésen vannak. Ezt nevezhetjük információs társadalomnak. A munka információs munka. E munka termel a technokrácia számára is információt, a hatékony termelő munka feltétele, hogy a hátterében magas fokú információs munka történjék. Ilyen munka épül, de ez a társadalom nincs önmagában, ez a kifejlett technokrácia rendszerére épül. Mert ahhoz, hogy emberek életidejük nagy részében főleg információk előállításával, mozgatásával foglalkozhassanak, valakik máshol termelékenyen elő kell hogy állítsák azokat a javakat, amelyet a tudásmunkások elfogyasztanak.

Az elidegenedést megérthetjük, hogy ha elgondolkodunk azon, hogy egy-egy celeb (nem mondok nevet) terméke – eszköze-e a rendszernek, vagy alkotója. Az fog kiderülni, hogy a nézettség megteremtésének az eszköze. Az a dolga, hogy emberek tömegei figyelmi fókuszába kerüljön az adott média, s ez pedig reklámbevételt, hatalmi befolyásolási lehetőséget teremt a tulajdonosok számára. A celeb a tulajdonos eszköze az emberek figyelmi fókuszának megteremtésére, s ez befolyásolási lehetőséget teremt a tulajdonos számára. A „tudásmunka” kifejezést a következő modellhez tartalékolom, mert ott szűnik meg az elidegenedés. Más információval rendelkezni valamiről, s más valamit tudni.

Tanuljuk meg e rendszertől, hogy

A szervezetet el kell látni a szükséges felkészültségekkel

7. Tudásmunka

Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag humán innováció. t–É–I

Az alapelv: „Alkoss!”és művelődj! A növekedés forrása a több tudás. Ez a „Hetedik világ”

Magas fokon művelt emberek egyéni vagy kifinomult csoportos alkotó munkáját képzeljük el. Az alkotó állapotnak azt a művel és az alkotó folyamattal történő egységben áramlását, amelyet nem lehet a termelési folyamatok eddigi logikai sorában leírni. Az alkotással való egység miatt itt már nincs elidegenedés, az alkotó és az alkotás, s a cselekvés egy. Az „információ menedzsmentet” éppen az különbözteti meg a „tudásmenedzsmenttől”, mint az „információs gazdaságot” a „tudás gazdaságtól”, míg az egyikben valamilyen nyilvános nyelvi formában kódolt információkkal való munkavégzés történik, a tudásgazdaságban már erősen a személyek belső tartalmaival érték és értelem telien dolgozunk. Ez az igazi tudásmunka. Az ilyen munka szüli az innovációt, s a többi „világ” számára is az az érdek, hogy szaporodjanak az ilyen munkával dolgozó munkahelyek.

Ettől azt kell megtanulni, hogy

A szervezetben biztosítani kell az elmélyült alkotó munka feltételeit

8. Ökoszociális gazdaság.  Bölcs Gaia

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag humán innováció. T–É–I 

Alapelv: „A bolygó tudatos részeként műveld a bolygót!”  A növekedés átértelmeződik.

Az előző tudás-intenzív modellek döntően tárgyak tömeges előállításához szükséges tudások előállításán dolgoznak, s a tudásokból tárgyak tömegei lesznek. A természet szempontjából ez elidegenedett, állapot. Élő természetből halott tárgy lesz.

Az eddigi fogalomhasználat az ökológiai korlátok miatt nem lehetséges. Úgy lehet mégis fejlődésről és „termelésről” beszélni, ha az elidegenedés leküzdésének programját kiterjesztjük a bioszférára is. Nem tárgyiasítjuk nagyobb mértékben a bioszférát, hanem együtt élünk vele. Nem is tehetünk mást. Az emberiségnek meg kell mentenie létfeltételét, a bioszférát. Az anyagi-tárgyi előnyökre törekvő verseny kemény korlátok közé szorítása lehet az a feltétel, amely lehetővé teszi a természet elidegenítésének, pusztán eszközként kezelésének megszüntetését.

E modell azt üzeni, hogy

A szervezeteknek felelősséget kell vállalni az ökológiai környezetért

***************************

A sorozat következő részeiben mindegyik világot részletesen kifejtem.

Sorozatok a „Hetedik világon, vagy csatlakozz a „hetedik világ” csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Irodalom:

• Domschitz Mátyás: „El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
• Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot
• C. K. Prahalad: Új menedzsment paradigmák felé. Az alapvető képességtől a közös értékteremtésig. Alinea Kiadó – Rajk László szakkollégium, Budapest, 2009

Forrás: http://hetedikvilag.blog.hu/2014/09/19/tokekombinaciok_attekintes