Szabad – és a közéletben szabadon részt vevő – vallási közösségek a sokszínű magyar társadalomban

Összeállította: Beer Miklós és Csepregi András

Az államhatalom és a kormányzati szervek 2010 óta az egyházakat, vallásfelekezeteket és vallási közösségeket (a továbbiakban: vallási közösségeket) érintő szabályozásban, valamint a velük való kapcsolatukban a jutalmazás és büntetés szellemében léptek fel. Mindkét magatartás megront: a büntetés gyorsan és brutálisan, a jutalmazás lassan és alattomosan, de végül ugyanolyan pusztítóan. Az új parlament és az új kormány szakít ezzel a gyakorlattal, a vallási közösségekkel a független partneri viszony kialakítására törekszik, és elkötelezi magát amellett, hogy a vallási közösségek ne legyenek többé a politika szolgálóleányai.

A kormányváltásra készülő politikusok tisztában vannak azzal, hogy az állam és a vallási közösségek kapcsolatában csak fokozatosan, és a vallási közösségek vezetőivel való folyamatos egyeztetés útján lehet új utakra lépni, figyelve arra, hogy a közösségek élete és a közösségek tagjainak jogos érdekei ne sérüljenek. A Fidesz-KDNP kormány harmadik ciklusának a végére, hasonlóan a társadalom más közösségeihez, a vallási közösségek életében is mélyreható változások történtek. 2011 után több közösséget törvénysértő módon megfosztottak a korábbi egyházi státuszától. Ezek a változások a rendszerváltás óta eltelt korábbi évekhez képest a kormánytól való szorosabb függéshez vezettek, és mélyen beépültek a közösségek vezetőinek, intézményeinek és szolgálattevőinek a mindennapjaiba. Ettől az életformától elszakadni és szabadabb, egyben felelősebb életformához eljutni csak lépésről-lépésre lehet. A kormányváltásra készülő politikusok azt is tudják, hogy a változás útja nem vezethet csupán vissza a 2010 előtti évekhez, a régi jogszabályokat több ponton korszerűsíteni kell.

Az állam és a vallási közösségekkel való kapcsolattartás négy területén készül az új parlament és az új kormány új utakat keresni és új gyakorlatot bevezetni: a vallási közösségek jogi helyzetének szabályozása, állami finanszírozása, a közéletben való részvétele és az államtól átvett feladatok ellátása területén. A négy területen teendő lépések egymással összefüggenek. Egy-egy területen kitűzünk hosszú távú célokat, amelyek egy kormányzati ciklus végére érhetők el, és megmutatjuk azokat a tervezett lépéseket is, amelyek elvezethetnek a célhoz.

1. A vallási közösségek jogi helyzetének a szabályozása

Az 1990/IV. törvény szellemében ismét a bíróság fog dönteni a vallási közösségek regisztrációjáról, nem a kormányfő által vezényelt parlamenti többség, mint az elmúlt években. Az új parlament új törvényben szabályozza a regisztráció folyamatát, és döntést hoz azokról a feltételekről is, amelyek fennállása esetén számos közösség új eljárás nélkül őrizheti meg illetve kaphatja vissza a regisztrált státuszát. Törvénnyel szabályozza a regisztrációt végző bíróság tájékoztatási kötelességét a vallási közösségekkel való kapcsolattartásért felelős kormányszerv felé, valamint a regisztrált vallási közösségek adatszolgáltatási kötelességét a nyilvánosság felé. Az új kormány egy évet szán a vallási közösségekkel való egyeztetésre és a törvényjavaslatok előkészítésére, egy további évet pedig az eljárások lefolytatására és a tájékoztató gyakorlatok kialakítására.

2. A vallási közösségek állami finanszírozása

Az új kormány a vallási közösségek finanszírozása terén radikálisan szakít a Fidesz-KDNP kormány jutalmazó-büntető gyakorlatával. A gyakran személyre szóló egyedi támogatások helyett jellemzően a költségvetésbe tervezett, minden regisztrált vallási közösség számára hozzáférhető forrásokkal biztosítja a közösségek életének anyagi feltételeit. Az új kormány – az Emberi Jogok Európai Bíróság 2014-es és 2016-os döntéseinek és ajánlásainak következetes érvényre juttatásával – a 2011 után jogaiktól megfosztott vallási közösségeknek jogorvoslaton alapuló kárpótlást biztosít. A kormány a vallási szervezetekkel való egyeztetés során a nyilvános, számonkérhető, a jogállami normáknak megfelelő szerződés-alapú, költségvetésben rögzített finanszírozást támogatja, amely a vallási közösségeknek anyagi függetlenséget biztosít.

3. A vallási közösségek közéletben való részvétele

Az új kormány természetesnek tartja, hogy a vallási közösségek, más társadalmi szervezetekhez hasonlóan, részt vesznek a közéletben. Számít és támaszkodik a vallási közösségek tapasztalataira és gyakorlataira a demokratikus jogállam erősítésében és a sokszínű társadalom fejlődésének a szolgálatában. Várja a vallási közösségek segítségét a kistelepülésen élők esélyeinek javításában, a fiatalok pályakezdésének, családalapításának, otthonra találásának támogatásában, a romák és mélyszegénységben élők tanulásának és munkába állásának lehetővé tételében. Kéri a hozzájárulásukat ahhoz, hogy családok életviszonyainak stabilizálása, a gyermekeiket egyedül nevelők, vagy idős, beteg családtagjaikat gondozók segítése, a magányosok vagy életvezetési gondokkal küzdők iránti figyelem felkeltése, az elesettek, a hajléktalanok és a menekülteket beilleszkedése Magyarországon gördülékenyebb legyen. Magától értetődőnek tekinti, hogy a vallási közösségek a számukra fontos témákban a nyilvánosság előtt megszólalnak, a közéletben részt vesznek, szükség esetén a kormány  döntéseit  is kritikával illetik.

4. A vallási közösségek államtól átvett feladatainak az ellátása

Az oktatás, a szociális ellátás, valamint a kultúra ápolása az állam feladatai közé tartoznak, de az új kormány szívesen látja az oktatási, szociális és kulturális intézményeket fenntartó vallási közösségeket. Az intézményeket fenntartó vallási közösségek tevékenységét szektorsemleges módon, azonos feltételek mellet, ugyanolyan finanszírozással támogatja, mint az állami vagy önkormányzati fenntartású intézményeket. Az új kormány a nem vallásos nevelést igénylő tanulók iránti kötelességének is eleget tesz azzal, hogy biztosítja számukra a nem vallási közösség által fenntartott oktatási intézményben való tanulást. Azokon a településeken, ahol ez jelenleg nem lehetséges, az új kormány egyeztetést kezdeményez az intézményfenntartó vallási közösséggel a megoldásról. Ennek a kötelezettségének az új kormány a ciklus végéig maradéktalanul eleget kíván tenni.