Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom c. folyóirat – hagyományainak megfelelően – 2022. november 4-én, pénteken 15 órakor koszorút helyezett el Bibó István Duna-parti szobránál.
Az emlékbeszédet Kukorelli István jogtudós tartotta:
Tihanyi Károly fényképei az eseményről:
Idei Bibó István idézetünket Csapodi Tamás jogász, szociológus ajánlja szíves figyelmükbe
„…Nincs annál korlátoltabb és botorabb dolog, mint a militarizmus gyökerét egyik vagy másik nép természet adta brutalitásában vagy katonai klikkekben keresni. A németek és svédek természet adta brutalitása és Hindenburg vagy lord Kitchener katonai szelleme között nem mutatható ki lényeges különbség. A militarizmus társadalmi jelenség, s egy társadalmat militaristává nem az tesz, hogy katonái hogyan gondolkodnak a háborúról és magukról, hanem az, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a hadseregről. Európában olyan társadalom, mely szerkezeténél fogva militarista volna – abban az értelemben, ahogyan a spártai vagy a kozák az volt – ma sincsen, s a német sem az, vagy legalábbis eddig nem sikerült maradéktalanul azzá tenni. Európában a hadseregnek a társadalomban való elhelyezkedése ezer éve az, hogy van egy nép, mely földet művel, ipart űz, kereskedik és hivatalnokoskodik, és van egy hadsereg, amely, ha kell, háborúskodik, s háború idején az általános védkötelezettség rendszerénél fogva esetleg az egész népet beszervezi, ám mindez nem változtat azon, hogy a társadalom a hadsereget szükséges rossznak tekinti: hajlandó ünnepi órákban hadseregének történeti dicsőségén fellelkesülni, és hajlandó a veszedelem órájában a hadsereg keretében bőrét a közösségért vásárra vinni, arra azonban normális lelkiállapotban nem kapható, hogy a nagy, az erős, a félelmes hadsereg minden igazi veszedelemtől függetlenül, önmagáért, gyönyörűséggel és büszkeséggel töltse el. Hogy ebbe a lelkiállapotba kerüljön, ahhoz az kell, hogy az illető társadalom átélte légyen a teljes bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a lefegyverzettség, a hadsereg-nélküliség történeti élményét. Ez az élmény először 1806-1813 között Poroszországban vált – a szó modern, demokratikus, azaz tömeges értelmében vett – egész társadalom élményévé. Helyesen állapítja meg tehát Ferrero, hogy ezen a ponton született meg a modern európai militarizmus, mely utóbb többé-kevésbé minden félelemben élő közép- és kelet-európai társadalom lelkéhez utat talált.”
Bibó István: Válogatott tanulmányok. Első kötet 1935-1944. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. I. KÖNYV [A világháború és a jelenlegi válság okai]. I. FEJEZET [Az európai politikai fejlődés]. 4. Közép- és Kelet-Európa politikai kultúrájának deformálódása. 338 – 339. o.
Be First to Comment