Időpont
Date(s) - 2021.09.21
17:00 : 19:00
Helyszín
Evangélikus Országos Múzeum konferenciaterme (pince)
Kategóriák
Beszélgetés a bűnről, bűnhődésről, a kritikáról és az önreflexióról
Fórumunk témáját nem Kölcsey ihlette, hanem házelnökünk marosvásárhelyi beszéde.
Kövér László szerint olyan „posztkeresztény” és „posztnemzeti” korszak küszöbén állunk, melyet a mesterséges bűntudat határoz meg. „Minden európai embernek bűntudata kell legyen a klímaváltozás miatt, a ma élőknek bűntudatuk kell legyen az elődeik miatt, a gyermekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakóival szemben” – fogalmazott.
Szerinte a bűntudat most épülő új kultúrája csak annyiban tér el a nácik és a kommunisták eszmevilágától, hogy nem egy kisebbséget jelöl meg az alacsonyabb rendűség és a kollektív bűnösség bélyegével, hanem mindenkit mindenki ellen fordít.
„A bűntudat romboló kultúrája helyett a felelős öntudat kultúráját akarjuk, a mesterséges elosztásokkal létrehozott identitásnélküliség helyett pedig meg akarjuk őrizni természetes önazonosságunkat. Családjukat és hazájukat szerető, keresztény magyarok akarunk maradni” – jelentette ki a politikus.
Marosán György filozófust, a világ – jelenségek elemzőjét arra kértük, hogy segítsen megértenünk, hogy miért tört ki a „rombolás kultúra”, a szobrok döntögetése, és a mind indulatosabb egymásra mutogatás. Scharle Péter mérnököt és Bibó István művészettörténészt pedig arra, hogy ők milyen bűntudat kezelési kultúrát javasolnának a keresztény magyaroknak.
Moderátor: Kőszegi Ábel
Kérjük azokat, akik oltási igazolvánnyal nem rendelkeznek, hogy az interneten kövessé Fórumunkat!
Itt is jelezzük, hogy a szeptember 21-i Lehet-e? Fórumot ismét a Deák téri Evangélikus Múzeum előadótermében tartjuk meg, ahová várjuk a személyesen érdeklődőket. Emlékeztetünk, hogy az előadó a múzeum pincéjében van, ide lifttel is le lehet jutni, akadálymentes az épület.
- A Fórumot online lehet követni a Youtube-on, erre a linkre kattintva.
- „Zoomos” közvetítést is tervezünk, az pedig ezen a linken érhető el.
FONTOS, hogy online részvétel esetén a Youtube-ot mindenképpen nyissák meg, akik el szeretnék mondani a véleményüket, azoknak a Zoomot IS el kell indítaniuk, azt kapcsoljuk be az adásba.
A korábbiakhoz hasonlóan, az online közvetítés minimálisan vágott változatot pár nap múlva közzétesszük a honlapon.
Kövérrel sosem szoktam egyetérteni, az egyének esetében a bűn bevallása, a bűntudat igen fontos, de a kollektív bűntudat indokolatlan, pláne országos méretekben. Ami az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban folyik e téren az szerinem történelmietlen és indokolatlan és félrevezető.
Példa erre a gyarmatosítás egyoldalú bemutatása. Persze voltak rabszolgakereskedők is, és nem is védem az indiai stb. módszereket, de a gyarmatosítás egy elkerülhetetlen folyamat volt, nem lehetett Afrikát nem felfedezni. Szóval szememben a gyarmatosítás nem egy eleve elítélendő szörnyűség.
„A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit”, írja pl. Schmidt Mária.
Nagy-Britannia valóban egykor egy világbirodalmat hozott létre és működtetett. A 17.
században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd
brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése, tele volt bűnökkel,
piszkos eseményekkel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. „A
fehér ember terhe” nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt
kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolgakereskedelmet, az éhinségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle paternalisztikus politikai szerepet is adtak a bennszülött lakosságnak, elsősorban annak hagyományos vezetőinek. De a gyarmatok növekvő számú tanult rétege és a reájuk hallgató tömegek elégedetlensége, a gyarmatosítás vallási vagy baloldali alapú elutasítása, majd a hidegháborúban a szovjet blokk propagandája a 20. század végére felszámolta a gyarmati rendszert – az esetek többségében önkéntes alapon, erőszakmentesen. Az eredmény enyhén szólva vegyes lett, de sem ezért, sem a régi korok maitól gyökeresen eltérő mentalitásáért nem szabad a ma élő generációkat vonni felelősségre.
Jeszenszky Géza
Gyerekkorom ota zavart a megbunhodte szo a himnuszban. Annak hasznalata egy beismerese esetleges multbeli buneinknek es soha nem tudtam mik voltak azok.
Megszenvedte mar e nep lett volna a helyes kifejezes (elnezest Kolcsey Ferenc). Mert a magyar nep szenvedeset viszont nagyon jol ismertem es az folytatodik.
A jovendo elore valo megbunhodeset pedig logikatlannak tartottam. De lehet, hogy Kolcsey megelozte korat es a buntudat kultura mai vilagjelensegere gondolt?
Komzsik Lajos