Az esemenyen kifejeztem ellenvetesemet a magyar futtball valogatott egyik kapusanak a kevert hazassagokrol akkoriban megtett hozzaszolasaval kapcsolatban. A resztvevo liberalis szemelyek nem ertettek egyet velem. Egy reszuk a „mindenkinek joga van a sajat eletvitelehez” velemennyel, masik reszuk pedig egy „mindenkinek joga van a velemenyet elmondani” vedelemmel ervelve. Szerintem mindket oldal nagyon sulyos logikai hibaval rendelkezik.
A sajat eletvitellel kapcsolatos velemeny egyszeruen jogi alapon nem vedheto: Magyarorszagon a mai torveny szering a hazassag az egy ferfi es egy no kozott tortenik, egy allaspont amivel a magyar lakossag magas tobbsege egyetert. A velemeny es szolas szabadsagi erveles pedig kizarolag akkor alkalmazhato ha az multilateralis. Sajnos a szolas szabadsag manapsag egyre inkabb egyoldalu. Bizonyiteka a mai friss hir: az edzokent Berlinben dolgozo volt magyar valogatott kapust azonnal kirugtak allasabol amikor az elozo velemennyel ellentetben (konzervativan) nyilatkozott.
Ez visszavezet a hozzaszolasomhoz: az eliteknek a sajat elitseguk teruleterol soha nem szabadna kiterniuk. A jelenlegi kapusnak nem szabadott volna a temaba belelepni es az edzonek nem kellett volna reagalni. Mindkettojuk elitsege a focira es azon belul is egy kis alteruletre, a kapuskodasra korlatozott. Igy nincs kepzettsegi es erkolcsi alapjuk szocial-politikai kerdesekhez valo hozzaszolasra nyilvanosan.
En biztos vagyok benne, hogy az allaspontom nem egyedi es sokan egyetertenek velem.
Javaslom meghallgatni egy korábbi, 2018.11.21-ifórumunk rövid részletét, melyben Siklaki István szociálpszichológus a neuroendokrinológiai fejlődés és a homoszexualitás kapcsolatáról mond rendkívül érdekes, elgondolkodtató dolgokat. A rövid előadást erre a linkre kattintva lehet megnézni: https://youtu.be/ls_RJFrTJwM?t=110
Kövérrel sosem szoktam egyetérteni, az egyének esetében a bűn bevallása, a bűntudat igen fontos, de a kollektív bűntudat indokolatlan, pláne országos méretekben. Ami az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban folyik e téren az szerinem történelmietlen és indokolatlan és félrevezető.
Példa erre a gyarmatosítás egyoldalú bemutatása. Persze voltak rabszolgakereskedők is, és nem is védem az indiai stb. módszereket, de a gyarmatosítás egy elkerülhetetlen folyamat volt, nem lehetett Afrikát nem felfedezni. Szóval szememben a gyarmatosítás nem egy eleve elítélendő szörnyűség.
„A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit”, írja pl. Schmidt Mária.
Nagy-Britannia valóban egykor egy világbirodalmat hozott létre és működtetett. A 17.
században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd
brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése, tele volt bűnökkel,
piszkos eseményekkel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. „A
fehér ember terhe” nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt
kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolgakereskedelmet, az éhinségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle paternalisztikus politikai szerepet is adtak a bennszülött lakosságnak, elsősorban annak hagyományos vezetőinek. De a gyarmatok növekvő számú tanult rétege és a reájuk hallgató tömegek elégedetlensége, a gyarmatosítás vallási vagy baloldali alapú elutasítása, majd a hidegháborúban a szovjet blokk propagandája a 20. század végére felszámolta a gyarmati rendszert – az esetek többségében önkéntes alapon, erőszakmentesen. Az eredmény enyhén szólva vegyes lett, de sem ezért, sem a régi korok maitól gyökeresen eltérő mentalitásáért nem szabad a ma élő generációkat vonni felelősségre.
Jeszenszky Géza
Louis Komzsik
2021.09.21
Gyerekkorom ota zavart a megbunhodte szo a himnuszban. Annak hasznalata egy beismerese esetleges multbeli buneinknek es soha nem tudtam mik voltak azok.
Megszenvedte mar e nep lett volna a helyes kifejezes (elnezest Kolcsey Ferenc). Mert a magyar nep szenvedeset viszont nagyon jol ismertem es az folytatodik.
A jovendo elore valo megbunhodeset pedig logikatlannak tartottam. De lehet, hogy Kolcsey megelozte korat es a buntudat kultura mai vilagjelensegere gondolt?
Komzsik Lajos
RM
2021.11.05
KELLENE TANÍTANI A MAGYAR ISKOLÁKBAN EGY BIRODALOMTAN NEVŰ TANTÁRGYAT.
VOLT ITT TATÁR, TÖRÖK, HABSBURG, OROSZ, NÉMET, SZOVJET BIRODALOM. ALAPOSAN KI LETTÜNK KÉPEZVE.
MINDEN ESETBEN TALÁLTAK EZEK A MOCSKOK MOCSKOS HAZAI KISZOLGÁLÓKAT, KOLLABORÁNSOKAT, MINT AHOGYAN MA IS. EZEK IS HASONLÍTANAK EGYMÁSRA.
MOST PEDIG MEGKAPTUK AZ EU-T KÖVETKEZŐKÉNT, MELY EGYRE
TÖBBSZÖR KIMUTATJA BIRODALMI JELLEGÉT.
NOS, EZEK A BIRODALMAK NAGYON HASONLÍTANAK EGYMÁSRA. LÁSD BREZSNYEV – DOKTRINA ISMÉTELT MEGJELENÉSÉT, A KÜLÖNFÉLE KÉNYSZERÍTŐ, ZSAROLÓ ESZKÖZEIKET AZ IGAZODÁST TAGADNI PRÓBÁLÓK ELLEN.
lEHETNE MIT TANÍTANI!
HOL VAN ITT AZ ÖNRENDELKEZÉS? MONDJUK: MIT KERES AZ USA PL. AFGANISZTÁNBAN?
MEG LEHETNE MUTATNI, HOGY MIKÉNT PRÓBÁLTUNK ELLENÜK FELLÉPNI.
MIT LEHET EZEKBŐL A MÁRA TANULNI?
IDŐBEN FEL KELLENE ISMERNI E PARAZITÁKAT!
RM
[…] 2014. december 15-én Kurucok és labancok – a magyar nacionalizmus természete címmel már foglalkoztunk ezzel a témával, az előadó Gerő András történész volt, itt lehet meghallgatni. […]
[…] említett, Balatonszárszón rendezett Akadémia Napok első két napján elhangzott előadások erre a linkre kattintva érhetők […]
Király János
2021.12.14
T.Cím,
Minden út Rómába vezet. Most a kezdetekhez, az 1957 március 25-én Rómában aláírt, a mai Európai Unióhoz vezető Európai Gazdasági Közösséghez. Európa jövőjéről folyó nemzetközi és hazai vita alapkérdése: Európai Egyesült Államok vagy Szuverén Nemzetek Szabad Együttműködése ? Az alapító atyák akarata ellenére hogyan válhat a jószándékú, évtizedes békét és prosperitást hozó gazdasági együttműködés erőszakos ideológiák kulturális-politikai gyarmatosító terepévé, egy , a náci és bolsevik diktatúrák rémtetteiből semmit nem tanuló ,eszközeit mai is használó, Európai Birodalom létrehozásának rémisztő terepévé ? Mit szólna ma Bibó és örököse? Hagyatékából a mai folyamatok nehezen vezethetők le.
Üdvözlettel
Christophorus Treffus
2021.12.24
Idézzük a Teremtés könyvét:
„1,27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.”
„2, 22Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.”
Az emberi méltóság alapja Istenképűségünk, az, hogy az Írás szerint Isten képmásai vagyunk, etáltal mintegy az Isten nagyságának és végtelenségének leképződései. Részt veszünk a teremtés művében, amennyiben az isteni teremtéssel összhangban cselekszünk, ez Istenképűségünkből eredő kiváltságunk és feladatunk. Ehhez megkaptuk az egész teremtett világot.
Isten férfiakat és nőket teremtett a saját képmására, nem-binárisokat nem teremtett az Isten a saját képmására. A férfiak és nők ketten egy testté lesznek az élet továbbadása által, az isteni teremtés rendje szerint. Két férfi vagy két nő nem válik egy testté a Szentírás szerint és nem járul hozzá az Istentől kapott feladat beteljesítéséhez, azaz a teremtés művének folytatásához.
A mi feladatunk és felelősségünk, hogy megfeleljünk az Isten által adott feladatnak. A méltóságunk alapja az, hogy Istentől származó feladatunk van. Aki ezt a feladatot elutasítja: az magát Istent utasítja el, így emberi méltósága értelemszerűen sérül. Az ilyen ember bűnben él, amely alól csak az Istennek szentelt élet adhat feloldozást.
A Teremtés könyve továbbá világosan utal a férfi és nő életre szóló közösségére, mint ami az isteni teremtés művének része: „2, 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” A Szentírás olvasatában nem emberi hóbort vagy kreàlmány a házasság, hanem egyenesen a Teremtés művéből ered, mint annak természetes és logikus része. A szövegrész ferfiről és nőről beszél, vagyis megnevezi a házasság alapvető kereteit, igy a szerzök hiába probálják szépiteni, hogy a Szentírás csak a házasság tartalmáról szól.
Aki a Szentírast megtagadja vagy elferdíti, az bajosan nevezhető másnak, mint eretneknek.
Spiró György a gondolatait azzal kezdi, hogy 40 év alatt elévülnek a tapasztalatok, nem öröklődnek…
Megpróbálok egy picit segíteni. Nemrég megtaláltam egy roncs számítógépben a 91 éves korában elhunyt Apukám naplóját, melyben írt a Fegyvergyár bombázásáról. 1944-ben 17 éves postanövendék volt.
1944. április harmadika éppen úgy kezdődött, mint a többi nap. Reggel együtt jöttünk be pestre a Mamival. Ő ment a patikába, én mentem a 72-esbe dolgozni. Úgy 9 óra körül berepülési veszélyt jelzett a rádió, majd mio-mio Budapestet mondott, de akkor még nem tudtuk, hogy ez mit fog jelenteni. Rövidesen megszólaltak a szirénák, légiriadót fújtak. Lementünk az óvóhelyre. A nyakunkba akasztott „dögcédulát” az óvóhelyen leadtuk az ügyeletesnek, ő dobozba téve beletette a páncélszekrénybe. Nemsokára hatalmas robbanások zaja hallatszott kintről. Bezárták az óvóhely vasajtaját, semmit nem hallottunk. A légiriadót fél 12 körül fújták le. Miután megkaptuk a dögcédulát, már a lépcsőházban láttuk, hogy óriási füst terjeng a város fölött. A villamosok nem jártak, az emberek majdnem fejvesztve rohangáltak az utcákon. Jött a hír irtózatosan megszórták Pest déli, és északi részét. Városrészek lettek egyenlővé, a földdel. Valaki jött, és elmondta, hogy a Rákos-rendező pályaudvart, és Zugló egy részét bombázták le. Az igazi nagy pusztulás azonban Erzsébet északi részén volt.
A hivatalból nyomban hazaengedtek mindenkit. Gyalog indultam haza, de előtte bementem a patikába a Mamihoz. Azt mondta valami nagyon nagy baj, lehet Erzsébeten. A „gazda”, a patikus, őt is elengedte. Együtt vágtunk neki az igencsak hosszú útnak. A villamosközlekedés szünetelése miatt ezrek, és ezrek vánszorogtak az utcákon. Hatalmas por, és füst terjengett a város fölött. A Soroksári út, és Haller utca sarkán egy pillanatra benéztünk a Manci nénihez. Irtózatosan meg volt ijedve. A Fegyvergyár mellett még semmi nyoma nem volt a pusztulásnak, de amint elértük a gyár túlsó, Erzsébet felőli végét, a kerítéstől néhány méterre volt az első bombatölcsér. A gyár, amit le akartak bombázni egy találatot sem kapott. Iszonyatos volt, ami ezután következett a Kossuth Lajos utcáig. Csak a Soroksári út közepén lehetett menni a romok miatt. Halottak, ellátatlan sebesültek feküdtek a házak romjai között. Síró, jajveszékelő emberek zokogásától voltak hangosak a romok. Más emberek átkozódtak, átkozták Amerikát, hogy a legszegényebb emberektől vették el parányi kis otthonukat, pici vagyonkájukat. Egy fa ágain a beleinél felcsavarodva lógott egy ló, amit a légnyomás oda feldobott, másutt lovak kóboroltak gazdáik nélkül az utcán. Kutyák vonyítottak félelmükben. Minden ember piszkos, poros, koszos, rongyos volt. Ezek az emberek a szörnyű bombázást a szabad ég alatt ide-oda rohangálva, menekülve élték át. Az első hullám után, negyed óra múlva érkezett a második hullám, ami a legborzasztóbb volt. A romok alól előmászó szerencsétlen tömegre ekkor repeszbombákat dobtak, hogy több legyen a sebesült, és ne tudjanak tüzet oltani, másokon segíteni. Egyetlen ép ház nem, maradt, ameddig a szemünkkel elláttunk.
Mamival nem tudtunk szóhoz jutni, csak mentünk a romokon keresztül. És ekkor a Kossuth Lajos utca sarkán szembe találtuk magunkat Papival. Döbbenet, ahogy kinézett. Koromfekete haja őszes lett. Piszkos, poros, rongyos, ruhája több helyen elszakadva. A legszörnyűbb az volt, hogy nevetett mindenen. Elmondta, hogy az első hullámban a városháza, pont középen a két torony között, bombatalálatot kapott. Az óvóhelyről nem lehetett kimenekülni. Ő, mint légóparancsnok köteles volt a menekülést valahogy megoldani. Kinyitották a vészkijáratot, és azon akartak kibújni, de a vészkijárat szűk volt, és a Papi beszorult, se ki, se be. Ekkor jött a második hullám, és ő beszorulva nézte végig, ahogy a menekülő emberek között robbantak a repeszbombák, és ordítva, átkozódva, imádkozva fetrengenek a sebesültek a földön. Szegény Papi jó, hogy nem bolondult meg. Együtt mentünk ki Pacsirtára. Ott semmi nem volt csak a nagy félelem. Szebeni néni félholt, még beszélni sem tudott jóformán.
Rémülettel vártuk az éjszakát. Már este 8 órakor berepülési veszélyt mondott a rádió. 10 órakor megszólaltak a szirénák. Átmentünk a Fischer bácsiékhoz. Ők egy kis üzlethelységben laktak két házzal arrébb tőlünk a villamos váltónál. Elől suszter üzletük volt, hátul laktak. Fischer bácsi púpos, élettársa Mátés néni, csendes idős asszony. Nagyon jóban voltunk velük.
A gépek elég hamar megérkeztek. Fényszórók villantak fel egy-egy pillanatra. Boforcok, meg gépágyúk lövöldöztek, majd a gépek tompa morajlása hallatszott. És leszórták a bombákat. Ismét célt tévesztettek a bombák, vagy nem is akarták talán a fegyvergyárat lebombázni? Most a papírgyárat, és környékét érte a bombázás. Kint, a Pacsirtán is lehetett látni a lángokat, ahogy a gyár égett. Én úgy féltem, hogy a tenyeremben nyomtam a körmömet a bőrömbe, és vérezni kezdett. A légiriadót éjjel egy órakor fújták le. Amikor az összes gép elhagyta az ország légterét a Juta-dombon egy fényszórót bekapcsoltak függőleges fénnyel, teljes fényerővel. Ami legalább 20 kilométer magasba felvilágított. Ezzel jelezték a légvédelmi ütegeknek a berepülés végét.
Reggel gyalog jöttünk be Pestre, mert a villamosok nem jártak. Egy hétig szünetelt a villamosközlekedés, utána sokáig egy áramfejlesztő dízelvillamos mozdony fejlesztette az áramot a Közvágóhídnál. A Fegyvergyár ma is áll ugyan úgy, mint a légitámadások előtt, soha egyetlen egy bomba nem találta el. Jó mi?
Jeney Attila
2022.06.10
Még két részlet…
… Rudival volt még egy igen nagy élményünk 44-ben. Persze nálunk volt, amikor berepülési veszélyt mondott a rádió, meg németül elmondta, leírom, ahogy mondta „ahtung, ahtung lihtspile, krokodil grósz, mió, mió Budapest, közép-nyugat” majd „grószflige alarm Budapest” Közép-nyugat a Balaton északi medencéje volt. Na, tudtuk Pestet fogják bombázni. Én le akartam menni az óvóhelyre, de Rudi azt mondta, menjünk fel a gelázsra (Gellért hegy). Még megkérdezte „talán félsz”, hát hogy félnék, még ilyent kérdezni mondtam, és már indultunk is.
Persze ha tudtuk volna milyen dolgokban lesz részünk nemsokára, inkább az óvóhely mélyére mentünk, volna, mint a gelázsra. Az amerikai terrorbombázók Olaszország felől jöttek, és a Balaton északi medencéje fölött gyülekeztek. Innen észak felé repültek, Budapestet észak felől támadták meg a szemetek.
Mi persze mire ezek ide repültek, mi is fel értünk a Citadella mellé, ott volt fel állítva 8 magyar boforc (légvédelmi ágyú). A bakeszok rohamsisakban, derékig meztelenül álltak az ágyúk mellett és az eget nézték. Egyszer csak észak felé nézve rémülten láttuk a rengeteg négy hajtóműves Liberátort, repülőerődöt.
Az volt a szokás, hogy szembe soha nem lőtték a gépeket, csak utánuk, illetve oldalról, nehogy valamelyik az ütegekre szórja a bombáját. Mi ketten igen csak meg voltunk szeppenve Rudival, amikor az üteg közepén álló tiszt magasra tartott zászlóját leengedte és a 8 boforcot egyszerre elsütötték. Én térdre estem, Rudival nem tudom mi történt, csak megpörkölődött a szemöldöke, lehet, hogy éppen rá akart gyújtani.
A terrorbombázók a Soroksári úti Fantó olajfinomítót szórták meg egy szőnyeggel. Láttuk lentről, hogy egy gép egy nagy kört húz a többi előtt az égre. Amikor a gépek ebbe belerepültek célzás nélkül, leszórták bombaterhüket. Leírni nem lehet, amit láttunk. Olyan magas lángnyelvek csapódtak az ég felé, mint amilyen magas volt a Gellért hegy.
A katonák kiabáltak nekünk, hogy álljunk be egy bódé mellé, hiszen valósággal ciripeltek a felrobbant légvédelmi gránátok repeszei. Egyszer csak a katonák „fedezékbe, hasra” parancsra levágták magukat a földre, nekünk is ordítottak, földre fiuk. Akkor láttuk, hogy egy Liberátor lövést kapott, és a Vár irányából egyenesen felénk tart, majd elkanyarodik Budaörs irányába, és arrafelé csapódott a földbe. Még láttunk egy-két katonát ejtőernyővel kiugrani. Gondolom micsoda vadászat volt utánuk, meg is érdemelték a szemetek, mert annyi keserűséget, amit csináltak a szegény magyar népnek arra nincs megbocsátás.
Hát így végződött nagy kalandunk Rudival.
———————-
Abban az időben még nem volt a házakba bevezetve az ivóvíz. A Vörösmarty utca sarkán volt egy közös vízcsap, ide jártunk ivóvízért. Itt aztán ment a pletyka az amerikai pilótákról. Elmondták öreg nénik, hogy látták a néger pilótákat, amint nevetve szórták le a bombákat. Elmondták, hogy robbanó töltött tollakat dobáltak le, amikor hozzányúltak, felrobbant. Na, ezek igazi marhaságok voltak, hiszen a 6-8 ezer méter magasan repülő Liberátorokat látni alig lehetett nem, pedig a röhögő négereket. A jenkik alacsonyan nem szálltak, legfeljebb, ha tévedésből, véletlenül kilőtték őket. Így a töltött tollak sem állták meg helyüket.
Egy alkalommal egy kilőtt gép pilótáját valahol elfogták Soroksár-Újtelepen. Ezt a szerencsétlen frátert meg akarták lincselni. A Vörösmarty utcán kisérték a városházára. Szegény Papi, mint légóparancsnok, meg Karcsi bácsi, kardlapja, meg kutyája alig tudta megvédeni, a fickót, állítólag néger volt. Köpdösték, lótrágyát vagdaltak hozzá, kővel dobálták. A néger angolul bömbölte, hogy hadifogolynak számít, és nem szabad bántani, állítólag valaki tudott valamicskét angolul, és fordította, magyarra. Akkor már alig látott, mert egy lógombóc pont arcon találta. A Városházán már várta az SS, és elvitte, a néger sírva könyörgött, hogy ne adják át az SS-nek, de azok megkötözték, és irgalmatlanul elvitték. Mondjuk meg őszintén, meg is érdemelte…
Úgy az ötvenes években Szombathelyen volt egy végállomásunk, egy öreg nyugdíjas vasutasnál laktunk az állomás közelében. Ő mesélte, hogy a háború után, amikor már lehetett utazni egy volt amerikai pilóta, aki a szombathelyi székesegyházat eltalálta bombájával ide utazott, és kifizette a templom újjáépítését. Állítólag egy jenki milliomos gyereke, és bántotta a lelkiismeret a rombolásért. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem, a házi bácsi kőkeményen állította, hogy így történt.
admin
2023.02.03
Emailben érkezett:
Laborczi Géza ref. lelkész hozzászólása a Fórum konzervativizmus vitájához:
Köszönöm a tegnap esti Lehet-e fórumot, jó beszélgetés volt, lehetett belőle tanulni, segítette az eligazodást sok szinten. Nagyon jók voltak a meghívott beszélgetőtársaid is. Egyetlen véleményre szeretnék reflektálni: Balázs Zoltán a beszélgetés adott pontján sommásan alacsony színvonalúnak nevezte a hazai egyházak teológiai munkáját. Ez egyrészt erősen általánosító megjegyzés, mert a teológiai munkát csak az egyes egyházak helyzete szerint szabad mérlegelni: katolikus, református, evangélikus. Másrészt én evangélikus lelkészként úgy látom, hogy bármelyik felekezetet veszem alapul, még a kommunista időkben is születtek fontos írások. Ezek akkor is jelentősek, ha nem kerültek be az adott egyház hivatalos teológiai gyűjteményébe.
Balázs Zoltán válasza:
Tisztelt Laborczi úr,
köszönöm a dicséretet és a kritikát is. Sajnos nagyon tág kérdésre nehéz nem sommás választ adni. A legnagyobb hiba inkább az, hogy a kelleténél kevesebbet tudok erről. De azt azért tudom, hogy ‘írások’ születtek ugyan, ezek akár fontosak is lehettek, de a teológia mégis csak a jelentős, maradandó monográfiákban létezik igazán, és ilyenek nemigen vannak. A katolikus világban biztosan. Nyíri Tamást szokták idézni, de sajnos őt is nagyon lefoglalta, amennyire emlékszem, az idióta és kötelező ‘párbeszéd’ a marxizmussal, valamint a szintén munkaköri kötelesség, a filozófiatörténetírás. Rózsa Huba, Farkasfalvy Dénes Írás-értelmezései persze kitűnőek, Bolyki Tamást is nagyrabecsülöm. Amúgy a beszélgetésben magam is pontosítottam, elsősorban a politikai teológiára szűkítettem az állításomat, ha jól emlékszem, és hát itt az uralkodó ideológia végképp nem engedett (volna) értelmes újítást. Legföljebb szegény jó Bulányi György írásait idézhetném, mint nonkonform gondolkodást, de azok meg nagyon provinciálisak. Viszont boldogan fogadok minden tartalmi korrekciót, sosem lehet tudni, honnan érkezik fontos új forrás.
Balázs Zoltán
Aki a Hittani Dikasztérium Ferenc pápa által ellenjegyzett tanítását nem fogadja el, az nem tartozik a Katolikus Egyházhoz. Ezt az MKPK állásfoglalásával kapcsolatban részletesen leírtam a Kaleidoscope blogon.
Harryrek
2024.02.21
Путешествие в скрытую сеть – это ваш ride в мир, где вы можете стать whoever you want и найти что бы вы ни искали. И Кракен даркнет – ваш наставник в этом захватывающем путешествии.
разнообразные запрещенные товары. Это пространство, где ваше interest в анонимности реализует осуществление.
На платформе Kraken Darknet versatile сервис, в которой hidden network incarnates distinct identity. Здесь можно производить поиск и present разнообразные подпольные предложения. Это venue вход на blacksprut
1. A református Arany Jánosnál keresztyénibb (megjegyzem minden embernek megtanulandó) hozzáállást el sem tudok képzelni! Jó lenne a világgal – akár csak ezt az egy versszakot is – megismertetni, a Protestáns Szabadegyetem sokat tehetne ezért. Valószínűleg a katolikus bencés cikkírónak is hasznára válna.
Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, –
Félreálltam, letöröltem.
Arany J Epilógus 1877 júl.6
2.Persze a lócsiszárokat “művészeknek, komikusoknak ”, s tevékenységüket “prófétai kritikának” tekinteni, hát ez számomra elég logikátlan, megalapozatlan.
3.Különösen logikátlannak tűnik a szerző részéről az alábbi idézet. A cikk szerzője mintha nem értené Berenson felháborodását és nem mellesleg Leonardo ábrázolását! Nekem eddig ez fel sem tűnt, na de a képen végülis a zsidó próféta, Jézus, és a 12 zsidó halász tanítványa van, akikre nem “kellemes ránézni” ! ? Írja Berenson 1916- ban ! Ezek szerint nem volt kellemes a zsidókra nézni már akkor sem, és nem volt kellemes ránézni a – Macron szerint a francia kultúrát sokszínűen, hűen bemutató jelenetekre,- köztük a “drag queen művészek” jeleneteire sem !
1916-ban Bernard Berenson művészettörténész felháborodott Leonardo da Vinci Utolsó vacsora ábrázolásán: „De micsoda egy rakás izgatott, gesztikuláló, pimasz ember, akiknek az arcára minden, csak nem kellemes ránézni. … Nem tetszik nekem ez a társaság”.
Még jónéhány pontatlan megfogalmazással lehetne vitatkozni, de a fentiek tisztázása is bátor és elegendő munka lenne.
Az esemenyen kifejeztem ellenvetesemet a magyar futtball valogatott egyik kapusanak a kevert hazassagokrol akkoriban megtett hozzaszolasaval kapcsolatban. A resztvevo liberalis szemelyek nem ertettek egyet velem. Egy reszuk a „mindenkinek joga van a sajat eletvitelehez” velemennyel, masik reszuk pedig egy „mindenkinek joga van a velemenyet elmondani” vedelemmel ervelve. Szerintem mindket oldal nagyon sulyos logikai hibaval rendelkezik.
A sajat eletvitellel kapcsolatos velemeny egyszeruen jogi alapon nem vedheto: Magyarorszagon a mai torveny szering a hazassag az egy ferfi es egy no kozott tortenik, egy allaspont amivel a magyar lakossag magas tobbsege egyetert. A velemeny es szolas szabadsagi erveles pedig kizarolag akkor alkalmazhato ha az multilateralis. Sajnos a szolas szabadsag manapsag egyre inkabb egyoldalu. Bizonyiteka a mai friss hir: az edzokent Berlinben dolgozo volt magyar valogatott kapust azonnal kirugtak allasabol amikor az elozo velemennyel ellentetben (konzervativan) nyilatkozott.
Ez visszavezet a hozzaszolasomhoz: az eliteknek a sajat elitseguk teruleterol soha nem szabadna kiterniuk. A jelenlegi kapusnak nem szabadott volna a temaba belelepni es az edzonek nem kellett volna reagalni. Mindkettojuk elitsege a focira es azon belul is egy kis alteruletre, a kapuskodasra korlatozott. Igy nincs kepzettsegi es erkolcsi alapjuk szocial-politikai kerdesekhez valo hozzaszolasra nyilvanosan.
En biztos vagyok benne, hogy az allaspontom nem egyedi es sokan egyetertenek velem.
i was reading this trustee crypto wallet
Javaslom meghallgatni egy korábbi, 2018.11.21-ifórumunk rövid részletét, melyben Siklaki István szociálpszichológus a neuroendokrinológiai fejlődés és a homoszexualitás kapcsolatáról mond rendkívül érdekes, elgondolkodtató dolgokat. A rövid előadást erre a linkre kattintva lehet megnézni: https://youtu.be/ls_RJFrTJwM?t=110
Kövérrel sosem szoktam egyetérteni, az egyének esetében a bűn bevallása, a bűntudat igen fontos, de a kollektív bűntudat indokolatlan, pláne országos méretekben. Ami az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban folyik e téren az szerinem történelmietlen és indokolatlan és félrevezető.
Példa erre a gyarmatosítás egyoldalú bemutatása. Persze voltak rabszolgakereskedők is, és nem is védem az indiai stb. módszereket, de a gyarmatosítás egy elkerülhetetlen folyamat volt, nem lehetett Afrikát nem felfedezni. Szóval szememben a gyarmatosítás nem egy eleve elítélendő szörnyűség.
„A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit”, írja pl. Schmidt Mária.
Nagy-Britannia valóban egykor egy világbirodalmat hozott létre és működtetett. A 17.
században kezdődő gyarmatosítás, Ázsia és Afrika nagy részének földrajzi feltárása, majd
brit, francia, holland, olasz, belga és portugál irányítás alá helyezése, tele volt bűnökkel,
piszkos eseményekkel, embertelenséggel és rablással, de sok pozitív hozadéka is volt. „A
fehér ember terhe” nem volt egyenlő a Marx és Lenin által leírt és joggal elítélt
kizsákmányolással. Felszámolta a kannibalizmust, a rabszolgakereskedelmet, az éhinségeket és járványokat, a helyi törzsi háborúkat. Utakat és vasutakat épített, bányákat nyitott, fogyasztásra és exportra alkalmas terményeket és termékeket állított elő. A gyarmatosító hatóságok sokfelé még valamiféle paternalisztikus politikai szerepet is adtak a bennszülött lakosságnak, elsősorban annak hagyományos vezetőinek. De a gyarmatok növekvő számú tanult rétege és a reájuk hallgató tömegek elégedetlensége, a gyarmatosítás vallási vagy baloldali alapú elutasítása, majd a hidegháborúban a szovjet blokk propagandája a 20. század végére felszámolta a gyarmati rendszert – az esetek többségében önkéntes alapon, erőszakmentesen. Az eredmény enyhén szólva vegyes lett, de sem ezért, sem a régi korok maitól gyökeresen eltérő mentalitásáért nem szabad a ma élő generációkat vonni felelősségre.
Jeszenszky Géza
Gyerekkorom ota zavart a megbunhodte szo a himnuszban. Annak hasznalata egy beismerese esetleges multbeli buneinknek es soha nem tudtam mik voltak azok.
Megszenvedte mar e nep lett volna a helyes kifejezes (elnezest Kolcsey Ferenc). Mert a magyar nep szenvedeset viszont nagyon jol ismertem es az folytatodik.
A jovendo elore valo megbunhodeset pedig logikatlannak tartottam. De lehet, hogy Kolcsey megelozte korat es a buntudat kultura mai vilagjelensegere gondolt?
Komzsik Lajos
KELLENE TANÍTANI A MAGYAR ISKOLÁKBAN EGY BIRODALOMTAN NEVŰ TANTÁRGYAT.
VOLT ITT TATÁR, TÖRÖK, HABSBURG, OROSZ, NÉMET, SZOVJET BIRODALOM. ALAPOSAN KI LETTÜNK KÉPEZVE.
MINDEN ESETBEN TALÁLTAK EZEK A MOCSKOK MOCSKOS HAZAI KISZOLGÁLÓKAT, KOLLABORÁNSOKAT, MINT AHOGYAN MA IS. EZEK IS HASONLÍTANAK EGYMÁSRA.
MOST PEDIG MEGKAPTUK AZ EU-T KÖVETKEZŐKÉNT, MELY EGYRE
TÖBBSZÖR KIMUTATJA BIRODALMI JELLEGÉT.
NOS, EZEK A BIRODALMAK NAGYON HASONLÍTANAK EGYMÁSRA. LÁSD BREZSNYEV – DOKTRINA ISMÉTELT MEGJELENÉSÉT, A KÜLÖNFÉLE KÉNYSZERÍTŐ, ZSAROLÓ ESZKÖZEIKET AZ IGAZODÁST TAGADNI PRÓBÁLÓK ELLEN.
lEHETNE MIT TANÍTANI!
HOL VAN ITT AZ ÖNRENDELKEZÉS? MONDJUK: MIT KERES AZ USA PL. AFGANISZTÁNBAN?
MEG LEHETNE MUTATNI, HOGY MIKÉNT PRÓBÁLTUNK ELLENÜK FELLÉPNI.
MIT LEHET EZEKBŐL A MÁRA TANULNI?
IDŐBEN FEL KELLENE ISMERNI E PARAZITÁKAT!
RM
[…] 2014. december 15-én Kurucok és labancok – a magyar nacionalizmus természete címmel már foglalkoztunk ezzel a témával, az előadó Gerő András történész volt, itt lehet meghallgatni. […]
[…] említett, Balatonszárszón rendezett Akadémia Napok első két napján elhangzott előadások erre a linkre kattintva érhetők […]
T.Cím,
Minden út Rómába vezet. Most a kezdetekhez, az 1957 március 25-én Rómában aláírt, a mai Európai Unióhoz vezető Európai Gazdasági Közösséghez. Európa jövőjéről folyó nemzetközi és hazai vita alapkérdése: Európai Egyesült Államok vagy Szuverén Nemzetek Szabad Együttműködése ? Az alapító atyák akarata ellenére hogyan válhat a jószándékú, évtizedes békét és prosperitást hozó gazdasági együttműködés erőszakos ideológiák kulturális-politikai gyarmatosító terepévé, egy , a náci és bolsevik diktatúrák rémtetteiből semmit nem tanuló ,eszközeit mai is használó, Európai Birodalom létrehozásának rémisztő terepévé ? Mit szólna ma Bibó és örököse? Hagyatékából a mai folyamatok nehezen vezethetők le.
Üdvözlettel
Idézzük a Teremtés könyvét:
„1,27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.”
„2, 22Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23Az ember így szólt: „Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.”
Az emberi méltóság alapja Istenképűségünk, az, hogy az Írás szerint Isten képmásai vagyunk, etáltal mintegy az Isten nagyságának és végtelenségének leképződései. Részt veszünk a teremtés művében, amennyiben az isteni teremtéssel összhangban cselekszünk, ez Istenképűségünkből eredő kiváltságunk és feladatunk. Ehhez megkaptuk az egész teremtett világot.
Isten férfiakat és nőket teremtett a saját képmására, nem-binárisokat nem teremtett az Isten a saját képmására. A férfiak és nők ketten egy testté lesznek az élet továbbadása által, az isteni teremtés rendje szerint. Két férfi vagy két nő nem válik egy testté a Szentírás szerint és nem járul hozzá az Istentől kapott feladat beteljesítéséhez, azaz a teremtés művének folytatásához.
A mi feladatunk és felelősségünk, hogy megfeleljünk az Isten által adott feladatnak. A méltóságunk alapja az, hogy Istentől származó feladatunk van. Aki ezt a feladatot elutasítja: az magát Istent utasítja el, így emberi méltósága értelemszerűen sérül. Az ilyen ember bűnben él, amely alól csak az Istennek szentelt élet adhat feloldozást.
A Teremtés könyve továbbá világosan utal a férfi és nő életre szóló közösségére, mint ami az isteni teremtés művének része: „2, 24Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” A Szentírás olvasatában nem emberi hóbort vagy kreàlmány a házasság, hanem egyenesen a Teremtés művéből ered, mint annak természetes és logikus része. A szövegrész ferfiről és nőről beszél, vagyis megnevezi a házasság alapvető kereteit, igy a szerzök hiába probálják szépiteni, hogy a Szentírás csak a házasság tartalmáról szól.
Aki a Szentírast megtagadja vagy elferdíti, az bajosan nevezhető másnak, mint eretneknek.
[…] Történelmi traumáink és a gyász […]
[…] A víz mint természeti erőforrás […]
Spiró György a gondolatait azzal kezdi, hogy 40 év alatt elévülnek a tapasztalatok, nem öröklődnek…
Megpróbálok egy picit segíteni. Nemrég megtaláltam egy roncs számítógépben a 91 éves korában elhunyt Apukám naplóját, melyben írt a Fegyvergyár bombázásáról. 1944-ben 17 éves postanövendék volt.
1944. április harmadika éppen úgy kezdődött, mint a többi nap. Reggel együtt jöttünk be pestre a Mamival. Ő ment a patikába, én mentem a 72-esbe dolgozni. Úgy 9 óra körül berepülési veszélyt jelzett a rádió, majd mio-mio Budapestet mondott, de akkor még nem tudtuk, hogy ez mit fog jelenteni. Rövidesen megszólaltak a szirénák, légiriadót fújtak. Lementünk az óvóhelyre. A nyakunkba akasztott „dögcédulát” az óvóhelyen leadtuk az ügyeletesnek, ő dobozba téve beletette a páncélszekrénybe. Nemsokára hatalmas robbanások zaja hallatszott kintről. Bezárták az óvóhely vasajtaját, semmit nem hallottunk. A légiriadót fél 12 körül fújták le. Miután megkaptuk a dögcédulát, már a lépcsőházban láttuk, hogy óriási füst terjeng a város fölött. A villamosok nem jártak, az emberek majdnem fejvesztve rohangáltak az utcákon. Jött a hír irtózatosan megszórták Pest déli, és északi részét. Városrészek lettek egyenlővé, a földdel. Valaki jött, és elmondta, hogy a Rákos-rendező pályaudvart, és Zugló egy részét bombázták le. Az igazi nagy pusztulás azonban Erzsébet északi részén volt.
A hivatalból nyomban hazaengedtek mindenkit. Gyalog indultam haza, de előtte bementem a patikába a Mamihoz. Azt mondta valami nagyon nagy baj, lehet Erzsébeten. A „gazda”, a patikus, őt is elengedte. Együtt vágtunk neki az igencsak hosszú útnak. A villamosközlekedés szünetelése miatt ezrek, és ezrek vánszorogtak az utcákon. Hatalmas por, és füst terjengett a város fölött. A Soroksári út, és Haller utca sarkán egy pillanatra benéztünk a Manci nénihez. Irtózatosan meg volt ijedve. A Fegyvergyár mellett még semmi nyoma nem volt a pusztulásnak, de amint elértük a gyár túlsó, Erzsébet felőli végét, a kerítéstől néhány méterre volt az első bombatölcsér. A gyár, amit le akartak bombázni egy találatot sem kapott. Iszonyatos volt, ami ezután következett a Kossuth Lajos utcáig. Csak a Soroksári út közepén lehetett menni a romok miatt. Halottak, ellátatlan sebesültek feküdtek a házak romjai között. Síró, jajveszékelő emberek zokogásától voltak hangosak a romok. Más emberek átkozódtak, átkozták Amerikát, hogy a legszegényebb emberektől vették el parányi kis otthonukat, pici vagyonkájukat. Egy fa ágain a beleinél felcsavarodva lógott egy ló, amit a légnyomás oda feldobott, másutt lovak kóboroltak gazdáik nélkül az utcán. Kutyák vonyítottak félelmükben. Minden ember piszkos, poros, koszos, rongyos volt. Ezek az emberek a szörnyű bombázást a szabad ég alatt ide-oda rohangálva, menekülve élték át. Az első hullám után, negyed óra múlva érkezett a második hullám, ami a legborzasztóbb volt. A romok alól előmászó szerencsétlen tömegre ekkor repeszbombákat dobtak, hogy több legyen a sebesült, és ne tudjanak tüzet oltani, másokon segíteni. Egyetlen ép ház nem, maradt, ameddig a szemünkkel elláttunk.
Mamival nem tudtunk szóhoz jutni, csak mentünk a romokon keresztül. És ekkor a Kossuth Lajos utca sarkán szembe találtuk magunkat Papival. Döbbenet, ahogy kinézett. Koromfekete haja őszes lett. Piszkos, poros, rongyos, ruhája több helyen elszakadva. A legszörnyűbb az volt, hogy nevetett mindenen. Elmondta, hogy az első hullámban a városháza, pont középen a két torony között, bombatalálatot kapott. Az óvóhelyről nem lehetett kimenekülni. Ő, mint légóparancsnok köteles volt a menekülést valahogy megoldani. Kinyitották a vészkijáratot, és azon akartak kibújni, de a vészkijárat szűk volt, és a Papi beszorult, se ki, se be. Ekkor jött a második hullám, és ő beszorulva nézte végig, ahogy a menekülő emberek között robbantak a repeszbombák, és ordítva, átkozódva, imádkozva fetrengenek a sebesültek a földön. Szegény Papi jó, hogy nem bolondult meg. Együtt mentünk ki Pacsirtára. Ott semmi nem volt csak a nagy félelem. Szebeni néni félholt, még beszélni sem tudott jóformán.
Rémülettel vártuk az éjszakát. Már este 8 órakor berepülési veszélyt mondott a rádió. 10 órakor megszólaltak a szirénák. Átmentünk a Fischer bácsiékhoz. Ők egy kis üzlethelységben laktak két házzal arrébb tőlünk a villamos váltónál. Elől suszter üzletük volt, hátul laktak. Fischer bácsi púpos, élettársa Mátés néni, csendes idős asszony. Nagyon jóban voltunk velük.
A gépek elég hamar megérkeztek. Fényszórók villantak fel egy-egy pillanatra. Boforcok, meg gépágyúk lövöldöztek, majd a gépek tompa morajlása hallatszott. És leszórták a bombákat. Ismét célt tévesztettek a bombák, vagy nem is akarták talán a fegyvergyárat lebombázni? Most a papírgyárat, és környékét érte a bombázás. Kint, a Pacsirtán is lehetett látni a lángokat, ahogy a gyár égett. Én úgy féltem, hogy a tenyeremben nyomtam a körmömet a bőrömbe, és vérezni kezdett. A légiriadót éjjel egy órakor fújták le. Amikor az összes gép elhagyta az ország légterét a Juta-dombon egy fényszórót bekapcsoltak függőleges fénnyel, teljes fényerővel. Ami legalább 20 kilométer magasba felvilágított. Ezzel jelezték a légvédelmi ütegeknek a berepülés végét.
Reggel gyalog jöttünk be Pestre, mert a villamosok nem jártak. Egy hétig szünetelt a villamosközlekedés, utána sokáig egy áramfejlesztő dízelvillamos mozdony fejlesztette az áramot a Közvágóhídnál. A Fegyvergyár ma is áll ugyan úgy, mint a légitámadások előtt, soha egyetlen egy bomba nem találta el. Jó mi?
Még két részlet…
… Rudival volt még egy igen nagy élményünk 44-ben. Persze nálunk volt, amikor berepülési veszélyt mondott a rádió, meg németül elmondta, leírom, ahogy mondta „ahtung, ahtung lihtspile, krokodil grósz, mió, mió Budapest, közép-nyugat” majd „grószflige alarm Budapest” Közép-nyugat a Balaton északi medencéje volt. Na, tudtuk Pestet fogják bombázni. Én le akartam menni az óvóhelyre, de Rudi azt mondta, menjünk fel a gelázsra (Gellért hegy). Még megkérdezte „talán félsz”, hát hogy félnék, még ilyent kérdezni mondtam, és már indultunk is.
Persze ha tudtuk volna milyen dolgokban lesz részünk nemsokára, inkább az óvóhely mélyére mentünk, volna, mint a gelázsra. Az amerikai terrorbombázók Olaszország felől jöttek, és a Balaton északi medencéje fölött gyülekeztek. Innen észak felé repültek, Budapestet észak felől támadták meg a szemetek.
Mi persze mire ezek ide repültek, mi is fel értünk a Citadella mellé, ott volt fel állítva 8 magyar boforc (légvédelmi ágyú). A bakeszok rohamsisakban, derékig meztelenül álltak az ágyúk mellett és az eget nézték. Egyszer csak észak felé nézve rémülten láttuk a rengeteg négy hajtóműves Liberátort, repülőerődöt.
Az volt a szokás, hogy szembe soha nem lőtték a gépeket, csak utánuk, illetve oldalról, nehogy valamelyik az ütegekre szórja a bombáját. Mi ketten igen csak meg voltunk szeppenve Rudival, amikor az üteg közepén álló tiszt magasra tartott zászlóját leengedte és a 8 boforcot egyszerre elsütötték. Én térdre estem, Rudival nem tudom mi történt, csak megpörkölődött a szemöldöke, lehet, hogy éppen rá akart gyújtani.
A terrorbombázók a Soroksári úti Fantó olajfinomítót szórták meg egy szőnyeggel. Láttuk lentről, hogy egy gép egy nagy kört húz a többi előtt az égre. Amikor a gépek ebbe belerepültek célzás nélkül, leszórták bombaterhüket. Leírni nem lehet, amit láttunk. Olyan magas lángnyelvek csapódtak az ég felé, mint amilyen magas volt a Gellért hegy.
A katonák kiabáltak nekünk, hogy álljunk be egy bódé mellé, hiszen valósággal ciripeltek a felrobbant légvédelmi gránátok repeszei. Egyszer csak a katonák „fedezékbe, hasra” parancsra levágták magukat a földre, nekünk is ordítottak, földre fiuk. Akkor láttuk, hogy egy Liberátor lövést kapott, és a Vár irányából egyenesen felénk tart, majd elkanyarodik Budaörs irányába, és arrafelé csapódott a földbe. Még láttunk egy-két katonát ejtőernyővel kiugrani. Gondolom micsoda vadászat volt utánuk, meg is érdemelték a szemetek, mert annyi keserűséget, amit csináltak a szegény magyar népnek arra nincs megbocsátás.
Hát így végződött nagy kalandunk Rudival.
———————-
Abban az időben még nem volt a házakba bevezetve az ivóvíz. A Vörösmarty utca sarkán volt egy közös vízcsap, ide jártunk ivóvízért. Itt aztán ment a pletyka az amerikai pilótákról. Elmondták öreg nénik, hogy látták a néger pilótákat, amint nevetve szórták le a bombákat. Elmondták, hogy robbanó töltött tollakat dobáltak le, amikor hozzányúltak, felrobbant. Na, ezek igazi marhaságok voltak, hiszen a 6-8 ezer méter magasan repülő Liberátorokat látni alig lehetett nem, pedig a röhögő négereket. A jenkik alacsonyan nem szálltak, legfeljebb, ha tévedésből, véletlenül kilőtték őket. Így a töltött tollak sem állták meg helyüket.
Egy alkalommal egy kilőtt gép pilótáját valahol elfogták Soroksár-Újtelepen. Ezt a szerencsétlen frátert meg akarták lincselni. A Vörösmarty utcán kisérték a városházára. Szegény Papi, mint légóparancsnok, meg Karcsi bácsi, kardlapja, meg kutyája alig tudta megvédeni, a fickót, állítólag néger volt. Köpdösték, lótrágyát vagdaltak hozzá, kővel dobálták. A néger angolul bömbölte, hogy hadifogolynak számít, és nem szabad bántani, állítólag valaki tudott valamicskét angolul, és fordította, magyarra. Akkor már alig látott, mert egy lógombóc pont arcon találta. A Városházán már várta az SS, és elvitte, a néger sírva könyörgött, hogy ne adják át az SS-nek, de azok megkötözték, és irgalmatlanul elvitték. Mondjuk meg őszintén, meg is érdemelte…
Úgy az ötvenes években Szombathelyen volt egy végállomásunk, egy öreg nyugdíjas vasutasnál laktunk az állomás közelében. Ő mesélte, hogy a háború után, amikor már lehetett utazni egy volt amerikai pilóta, aki a szombathelyi székesegyházat eltalálta bombájával ide utazott, és kifizette a templom újjáépítését. Állítólag egy jenki milliomos gyereke, és bántotta a lelkiismeret a rombolásért. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem, a házi bácsi kőkeményen állította, hogy így történt.
Emailben érkezett:
Laborczi Géza ref. lelkész hozzászólása a Fórum konzervativizmus vitájához:
Köszönöm a tegnap esti Lehet-e fórumot, jó beszélgetés volt, lehetett belőle tanulni, segítette az eligazodást sok szinten. Nagyon jók voltak a meghívott beszélgetőtársaid is. Egyetlen véleményre szeretnék reflektálni: Balázs Zoltán a beszélgetés adott pontján sommásan alacsony színvonalúnak nevezte a hazai egyházak teológiai munkáját. Ez egyrészt erősen általánosító megjegyzés, mert a teológiai munkát csak az egyes egyházak helyzete szerint szabad mérlegelni: katolikus, református, evangélikus. Másrészt én evangélikus lelkészként úgy látom, hogy bármelyik felekezetet veszem alapul, még a kommunista időkben is születtek fontos írások. Ezek akkor is jelentősek, ha nem kerültek be az adott egyház hivatalos teológiai gyűjteményébe.
Balázs Zoltán válasza:
Tisztelt Laborczi úr,
köszönöm a dicséretet és a kritikát is. Sajnos nagyon tág kérdésre nehéz nem sommás választ adni. A legnagyobb hiba inkább az, hogy a kelleténél kevesebbet tudok erről. De azt azért tudom, hogy ‘írások’ születtek ugyan, ezek akár fontosak is lehettek, de a teológia mégis csak a jelentős, maradandó monográfiákban létezik igazán, és ilyenek nemigen vannak. A katolikus világban biztosan. Nyíri Tamást szokták idézni, de sajnos őt is nagyon lefoglalta, amennyire emlékszem, az idióta és kötelező ‘párbeszéd’ a marxizmussal, valamint a szintén munkaköri kötelesség, a filozófiatörténetírás. Rózsa Huba, Farkasfalvy Dénes Írás-értelmezései persze kitűnőek, Bolyki Tamást is nagyrabecsülöm. Amúgy a beszélgetésben magam is pontosítottam, elsősorban a politikai teológiára szűkítettem az állításomat, ha jól emlékszem, és hát itt az uralkodó ideológia végképp nem engedett (volna) értelmes újítást. Legföljebb szegény jó Bulányi György írásait idézhetném, mint nonkonform gondolkodást, de azok meg nagyon provinciálisak. Viszont boldogan fogadok minden tartalmi korrekciót, sosem lehet tudni, honnan érkezik fontos új forrás.
Balázs Zoltán
Have a nice day
Good bus to Zurych http://www.zurych-bus.pl/
What is the best holiday idea?
Maybe kitesurfing
Aki a Hittani Dikasztérium Ferenc pápa által ellenjegyzett tanítását nem fogadja el, az nem tartozik a Katolikus Egyházhoz. Ezt az MKPK állásfoglalásával kapcsolatban részletesen leírtam a Kaleidoscope blogon.
Путешествие в скрытую сеть – это ваш ride в мир, где вы можете стать whoever you want и найти что бы вы ни искали. И Кракен даркнет – ваш наставник в этом захватывающем путешествии.
разнообразные запрещенные товары. Это пространство, где ваше interest в анонимности реализует осуществление.
На платформе Kraken Darknet versatile сервис, в которой hidden network incarnates distinct identity. Здесь можно производить поиск и present разнообразные подпольные предложения. Это venue
вход на blacksprut
Háááát, ez is egy érdekes cikk:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/02/demszky-20-evig-pozicioban-tartotta-a-balliberalis-media-futtatta-a-90-es-evekben-v-janost
лекарство дулаглутид – саксенда раствор +для инъекций инструкция, дулаглутид отзывы
1. A református Arany Jánosnál keresztyénibb (megjegyzem minden embernek megtanulandó) hozzáállást el sem tudok képzelni! Jó lenne a világgal – akár csak ezt az egy versszakot is – megismertetni, a Protestáns Szabadegyetem sokat tehetne ezért. Valószínűleg a katolikus bencés cikkírónak is hasznára válna.
Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, –
Félreálltam, letöröltem.
Arany J Epilógus 1877 júl.6
2.Persze a lócsiszárokat “művészeknek, komikusoknak ”, s tevékenységüket “prófétai kritikának” tekinteni, hát ez számomra elég logikátlan, megalapozatlan.
3.Különösen logikátlannak tűnik a szerző részéről az alábbi idézet. A cikk szerzője mintha nem értené Berenson felháborodását és nem mellesleg Leonardo ábrázolását! Nekem eddig ez fel sem tűnt, na de a képen végülis a zsidó próféta, Jézus, és a 12 zsidó halász tanítványa van, akikre nem “kellemes ránézni” ! ? Írja Berenson 1916- ban ! Ezek szerint nem volt kellemes a zsidókra nézni már akkor sem, és nem volt kellemes ránézni a – Macron szerint a francia kultúrát sokszínűen, hűen bemutató jelenetekre,- köztük a “drag queen művészek” jeleneteire sem !
1916-ban Bernard Berenson művészettörténész felháborodott Leonardo da Vinci Utolsó vacsora ábrázolásán: „De micsoda egy rakás izgatott, gesztikuláló, pimasz ember, akiknek az arcára minden, csak nem kellemes ránézni. … Nem tetszik nekem ez a társaság”.
Még jónéhány pontatlan megfogalmazással lehetne vitatkozni, de a fentiek tisztázása is bátor és elegendő munka lenne.
Visit This Link samourai wallet android
sites samourai wallet ios
site
Innotox 100U
go to the website
Innotox 50U
have a peek at these guys https://888-casinogames.com/
Full Article Instagram Provider
kraken шоп – kraken, kraken шоп
the original source https://corfu-villa.com/
Your Domain Name https://pq.hosting/en/vps-vds-iceland-reykjavik
go https://thegrooveatl.com
фиолетовые купальники купить – купить купальник женский 50 размера, пляжная туника купить