Időpont
Date(s) - 2019.09.16
17:00 : 19:00
Helyszín
Az Evangélikus Egyház Pesti Gyülekezeti Nagyterme
Kategóriák
Vajon ugyanazt értjük-e valláson Keleten és Nyugaton? A nyugati értékek fogadása az utóbbi évezredben megerősítette kereszténységünket, hogy utána elaltassa azt bennünk? Vagy le vagyunk maradva az istenhit értelmezésében?
A Pew Research Center 2018-ban több nagyobb, vallással kapcsolatos felmérést tett közzé. Az egyikben 101 ország lakosainak vallási kötődését és szociokulturális státuszát vetette egybe. A részletek itt olvashatók. Ebben több olyan adatot találhatunk, amely legalábbis gondolkodóba ejti az embert. A vonatkozó adatokat vendégeink interpretálják. Ezekből néhány érdekesebb példa a bemutatandó diagramokra:
- Ahol rövidebb ideig élnek, vallásosabbak az emberek
- Kevesebb a templomba járó, ahol képzettebbek az emberek
- Gazdagabb országokban kevesebbet imádkoznak (kivéve: USA)
- Fontosabb a vallás, ahol nagyobbak a jövedelmi különbségek
A szemlélő azt gondolhatja, hogy ha fontosnak tartjuk társadalmaink fejlődését, jobban tesszük, ha vitrinbe helyezzük a vallásokat? Milyen összefüggés lehet az adatok között? Ok-okozati-e, és ha igen, akkor milyen irányú? Meg lehet-e őrizni a vallást, ha alacsonyan tartjuk az élettartamot, az oktatás szintjét, az életszínvonalat
és a társadalmi igazságosságot?
Egy másik kutatásban Európa keleti és nyugati felének vallási különbségeiről szóltak. Vonatkozó diagramok az elemzett 34 ország vallási és nemzeti kötődéseiről:
- Nyugatabbra kevésbé része a vallás a nemzeti identitásnak
- Nyugatabbra csökken az emberek keresztény kötődése
- Keletebbre nagyobb az istenhit
- Keletebbre jobban hisznek a sorsban
- Nyugatabbra jobban támogatják az állam és egyház szétválasztását
- Nyugatabbra jobban elfogadják a muszlimokat.
Vendégeink:
- Kodácsy-Simon Eszter teológus (Evangélikus Hittudományi Egyetem, Valláspedagógia Tanszék),
- Nagy Péter Tibor történész, oktatáskutató, szociológus (Wesley János Főiskola),
- Rosta Gergely vallásszociológus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem).
Moderátor: Mikulás Gábor
A Fórum hanganyaga:
A Fórumon rögzített videó:
Tihanyi Karcsi barátunk néhány képe a Fórumról:
Foglalások:
A foglalás lezárva erre az eseményre.
Nagyon órülök, hogy csatlakozhaztam, mert nagyon szinvonalas előadások voltak eddig is!
Hogyan lehet becsatlakozni? Üdv Márta
Kedves Márta,
Ha az [email protected] címre elküldi a nevét és az e-mail címét, felírom az értesítendők listájára, hogy időben tudjuk emlékeztetni a legközelebbi Lehet-e? Fórum témájára, időpontjára és helyszínére.
J.A.
Azt lehet itt hallani, hogy, azt a kijelentést, hogy (nincs Isten) a politikai irányzatok tagsága.
Az iskolázottsági képzések időtartamához kívánná kötni. Az elmondottak szerint egy felsőbb végzetség megszerzése átlagosan 20 éves képzési oktatást feltételez.
Nem is is hiába való ez a gondolat felvetés.
Hiszen a képzési intézmények hasonulási elvárásai az egyén részéről.
A tanuló közösség területén jelentkező közösség építő (erő) vagy megszoksz itt ——- vagy pedig meg szöksz innen. Ez egy fajta mentalitás, amely a társadalomszervező munkacsoportok annak érdekében tartanak fontosnak, hogy az állam hivatalnoki és vezetői népessége számára
Egy fajta autokratikus törvényes éget, hozhassanak létre.
Egy emberek azon csoportjának, akik arra vannak képezve mintegy eleve elrendelve.
Tehát elrendeltetésként tekintenek arra a direkt intézkedési csomagra, amely szerint
Az árutermelő és fogyasztói társadalmi szerveződések képzésben részt vet csoportosulásai.
Az anyagi és technikai javainak élvezetére és birtok szerzésére.
Ezt intézménye siti is a következő spekulatív módozat alkalmazásával.
Az úgy nevezet nagy világgazdálkodási csoportok (Multinacionális érdek összefonódási érdekcsoportok.) A gazdasági életnek ezek az érdek csoportjai.
E gazdasági vagyoni és hatalmi koncentrátumoknak.
A konkurens csoportok kall szembeni terjeszkedéseknek a leg határozottabb ellen érdekeltsége a középosztálynak csúfolt emberek közössége
Amely az épen zajló gazdálkodási manőverek közepette. Képes elveket feladni rövidtávon is . AZ alku tárgyául szolgáló érdekek mögé felsorakozni.
Tehát a nagyvállalkozó elit elvárja a vele együtmüködő közös égtől.
E közösség pedig az érdekérvényesítési kapcsolódásokon keresztül. Nem kíván barátkozni a lelkiismerethez kapcsolt intézkedési mechanizmusok hordozóinak tömegeivel.
Úgy mond egy lelkiző csürhe nem kívánatos a (üzleti átvágások terében).
Nos, kérem ez az az igazodási kényszer a világpiacon, melyen a fogyasztói érdekévényesitésnek ez alap követelménye.
Tehát amely közösségnek nincsenek aggályai mert szekurizált (azt hiszi nincs isten) nagyok az erdekérvényesitési lehetőségei. Mert vannak ugye olyan tanulatlan személyek is, akik kijátszva a hatályos törvényeket, bünbakkul szolgálnak
A nagy vállalkozó egyedek és csoportok számára. Hogy még nagyobb vagyont szere zenek. Ez az oka a státoszinkontisztenciális folyamatoknak.
Tehát akkor azt kel és lehet, megállapítani a tanulatlan egyedek csak akkor gazdagodhatnak, ha az igazán gazdagok helyet-felelősségeket hordoznak, vállalnak magukra.
Így azt is ellehet mondani, akiknek a korrupt folyamatokban, nincs lehetőségük szerepet vállalni. azok kevesebben éreznek késztetést, hogy az érdekek érdekében kijelentsék, hogy Isten nincs.