Lehet-e a Magyarországon ma domináns szegregált oktatással sikert elérni?

Index:

• Síklaki István személyes élményei a témával kapcsolatban.
• Nahalka István, a szegregáció, esélyegyenlőtlenség, szelekció, diszkrimináció fogalomköre, összefüggései.
•  A deficit modellről, a felzárkóztatás rendszerszinten nem sikeres ideológiájáról.
• A szegregációs/szelekciós modellről.
• A latens diszkriminációs modellről, mely szerint a hátrányos helyzetű gyerekek a világ MÁS részéről tudnak sokat, és erősek a nem verbális kommunikációban.
• Az esélyegyenlőtlenségeket az iskola hozza létre. Viszonylag új (30-40 éves) felismerés, a pedagógiai kultúrának kellene változnia!
• A szelekcióról, szegregációról, diszkriminációról. A tanulmányi eredmény alapján történő kiválogatás miatt becsapja magát a társadalom!
• Kutatás: Milyen összefüggés van a tanulók eredményei és a tanuló csoportok összetétele között? Nagy valószínűséggel nem játszik szerepet az összetétel, csak akkor (a homogén csoportok javára), ha a pedagógus nem ért a dolgához.
• A szelekció és a szocializációs folyamatok összefüggése. Problematikus!
• A szegregáció = szelekció + diszkrimináció.
• A közoktatási törvény hatékonyságáról a szegregációval kapcsolatban.
• Gondolkodásmód, érdekrendszer változtatásra van szükség. Az esélyegyenlőtlenség magas szinten tartása rengeteg vesztességhez vezet!
• A finn példáról.
• Kocsis Fülöp, az egyház és a társadalmi igazságtalanságok orvoslása. Ferenc pápa gyökereiről, érzékenységéről. A felszabadulás teológiája csak melléktermék, mely a hitelességhez hozzájárul.
• Mit tud tenni az egyház? Az egyház feladata a megszentelés  lenne, hogy az emberi életet átjárja az Isten szeretete, jelenléte. Szeretet = Isten. Ma nem így van, mert marginálissá vált az egyház.
• Az ember rosszra hajló természetéről.
• Egyre több lehetőséget kap az egyház, hogy intézményeket átvegyen vagy létesítsen. Ezzel lehetőséget kap a transzcendens erő átadására, a szeretet megtapasztalására.
• A pedagógus szemlélje úgy a gyerekeket, mint az Isten az embereket. Minden gyerek más, olyan pedagógusok kellenek, akik ezt kezelni tudják. Tanulni kell a magas szintű pedagógiai munkát.
• Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskoláról. Elköteleződés, hivatástudat a szakmai képzés mellett.
• A Roma Szakkollégiumról. Cigány és nem cigány diákok összefogásával lehet a társadalomra hatni.
• Hogyan győzné meg Nahalka István a szülőket, hogy a gyerekeik és a társadalom érdekében ne elitiskolába vigyék a gyerekeiket? Sok üzenetet, példát kell említeni a szelektív iskolarendszer káráról. El kell kezdeni. Kutatni kell. Nem ússzuk meg, hogy a társadalom nézetét megváltoztassuk. Alternatívák, szemléletmód váltás, politikai akarat kellene.
• Topolánszky Ákos kérdezi, hogy az egyházi iskolák térnyerése mennyire járult hozzá a roma közoktatási szegregációhoz?
• K.F., ne felejtkezzünk meg arról, hogy nem csak cigányokról, hanem a mély-szegénységben élőkről is szó van.
• S.I. elemzése, az elitiskolába került átlagos képességű gyerekekről és arról, hogy paradox módon a kevésbé jó iskolába kerül jó képességűekre jó hatással van a nem elit környezet.
• Kereszti Zsuzsa beszámolója egy szombathelyi és tiszabői kísérletről és utóéletéről. (Hanghibás.)
• Kérdés a nyíregyházi Huszártelepi Iskolával kapcsolatban.
• Sasvári Ákos szerint nem nézünk szembe a tényleges helyzettel (főleg) a szakképzés területén. A való élet többet követel mint az iskola, távol van az élet és az iskola.
• Csorba Éva egy speciális iskola tanára egyetértett az előtte szólóval.
• Tárkányi Ákos egyetemi oktató egy szakdolgozat kapcsán beszélt a különböző módszerekről, amelyek segítségével felkelthető a motiváció az együtt dolgozásra ami komolyan elősegíti az integrálásukat.