Az Egyház és Társadalom Lehet-e? Fóruma a tavaszi félév utolsó három alkalmát egyetlen kérdéskörnek szenteli: vizeinknek.
A vízből nem csak sokkal jobban, gazdagabban is élhetnék – állítják sokan, viszont ennek érdekében alig teszünk valamit. Jelentős társadalomtörténeti előzményei mellett, illetőleg a folyamatos köz- és pártpolitikai viták közepette a kérdéskör három nemzetgazdasági szempontból racionális vonatkozását szeretnénk vizsgálni: vizeink mint természeti erőforrással kapcsolatos kérdéseit, mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit, és vizeink környezetvédelmi jelentőségét. E három kérdéskört, természetesen, nehéz egymástól elválasztani, hiszen a folyami vizet mint energiahordozót, csak a környezetgazdálkodás egyik elemeként lehet tárgyalni. Ugyanaz a helyzet, a vízzel, mint a mezőgazdasági fejlődésünk kulcsával. Az ártéri mezőgazdálkodás szorosan összefügg a folyami vízgazdálkodással, nem is beszélve a vízelvezetés-tározás összefüggéseiről, és vizeink éghajlati hatásaitól.
2014. április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme
2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja
Manapság is még a vízzel (így a Dunával kapcsolatban is) kizárólag környezetvédelmi szempontok érvényesülnek. Célszerű volna áttérnünk a környezetgazdálkodás megfontolásaira. Ezeknek nem kell ellentétben lenniük a környezetvédelemmel, de hasznos volna az itt felmerülő problémákat átfogóbban szemlélni, illetőleg rátekinteni az itt felmerülő problémákra. Például a várható éghajlatváltozásból adódóakra: vízben gazdag országból vízben szegény országgá válunk; a vízhozam éves eloszlásából következően a már most is érvényesülő egyszerre árvíz és aszály jelenség tovább fokozódik, és így tovább.
előre felkért szakértők: Tardy János, Nemes Csaba, Bartus Gábor
2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás
A Lehet-e? fórum célja a tematizálással
Fórumunk nyilvánvalóan nem tud vállalkozni olyan kérdések megoldására, amelybe az államigazgatás bicskája is folyamatosan beletörik. De arra igen, hogy a társadalmi nyilvánosságban segíti a probléma átlátását..
Az elmúlt öt évben működött egy erős szakmaiságot képviselő, az államigazgatásban dolgozókból álló civil csoportosulás, az Aqua Regia Kék Szalag Bizottság, amely a fent említettekkel teljesen hasonló témák előterjesztésén fáradozott.. Mivel nem sikerült érdemi eredményt elérnie 2013 őszén megszüntette magát.. Ennek egyszerű oka volt: minden ágazati döntés racionálisnak volt tekinthető, együttesen azonban a legteljesebb irracionalitás uralkodott.
A kérdés tehát az, hogy van-e esélye a társadalmi nyilvánosságon keresztül elérni azt, hogy a vízügy a maga rendszerszerű egységében szemlélve, a tudományos és az üzleti világ jó irányú és jól irányított együttműködésével, a szőnyeg alá sepert problémákat a felszínre hozva alternatívákat felvázoló racionális társadalmi döntések szülessenek? Nem tudjuk. Ám ez nem lehet akadálya annak, hogy civilként, vagyis nem szakemberként, nem döntéshozó politikusként felkészülhessünk arra a lehetetlen (!?) esetre, ha ismereteink, véleményeink fontossá válnának. Ennek előfeltétele, hogy gyakoroljuk: a magunk igaza nem az egyedül üdvözítő, csupán a születendő jó kompromisszum egyik eleme.
horányi özséb
Hanganyag: Meghallgatás/Letöltés
Az előadáson felvett videó:
Képek a fórumról:
Mélységesen egyetértve Horányi Özséb vitazárójával közös felelősségünk, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben mint a Nagymarosi tabu helyzet feloldása valamiféle kiutat keressünk! Úgy gondolom, hogy a víz kérdéseihez kapcsolódó párbeszédre az egyházi keret kiváló lehetőséget ad, mert nem vádolható meg a politika részrehajlásával sem.
Nem igaz, hogy sor került volna igazi párbeszédre, az ellenzők és az igenlők között, mert a Lányi úr által hivatkozott megbeszélés sem azok között történt.
A Bősi erőmű elmúlt 22 év –s gyakorlati tapasztalatainak elemzése és kibeszélése még várat magára! Ezen idő alatt, semmiféle ökonomikus katasztrófára nem kerül sor (!), az ott megtermelt kereken 48 milliárd kWh 50 %-a ( mely pedig minket illetne! ) nem bennünket gazdagított s továbbra sem fog, ha ez így megy tovább. Továbbra sincs feloldva a hajózás korlátozása , a homokhátság kiszáradása és még sok minden más súlyos gond.
Valóban a probléma továbbra is megoldatlan , semmi nem indokolhatja, hogy végleg lemondjunk az ország számára egyedülálló lehetőségről, ezért mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy végre jó irányba fordíthassuk a patthelyzetet.
2014.05. 22 Ujhelyi Géza
aranydiplomás gépészmérnök.
Rigó Mihály írta:
Megjelent egy interjú:
http://mno.hu/hetvegimagazin/lanyi-andras-ujrakezdodhet-a-vizlepcsovita-1308192
„Lányi András: Újrakezdődhet a vízlépcsővita”
A megszólaló, a nyilatkozó véleményét a cikk alapján elemezve bárki eldöntheti, hogy annak mely része melyik létező párt, vagy álcivil szervezet véleményével azonos.
Ezek után eldönthető az, hogy a nyilatkozó inkább politikus vagy „zöld”.
Ezek után a megállapításait is így kell kezelni.
[…] április 14. A víz mint a mezőgazdasági fejlődés kulcseleme 2014. május 19. A víz mint a környezetgazdálkodás egyik kiindulópontja 2014. június 16. A víz mint természeti erőforrás Hasonlóan érdekes Szöllösi-Nagy András […]